Érzések versbe foglalva
Sose felejtsd el,
mit irántad éreztem
hisz a kérdéses jövődben
már nem lehetsz velem.
Sose felejtsd el,
meleg, gyengéd érintésem,
mely mikor hozzád ért,
mellőzte rettegésem.
Nem vagyok tökéletes,
és nem is leszek soha,
de fejedben mindig ott lesz,
arcom mosolya.
Kitörölni nem tudod,
hisz szerettél engem,
emlékem örökre veled lesz,
amiért mindent megtettem.
Sajnálom, hogy hibámból ez következett,
Nem gondoltam át, mit is veszthetek.
De már nem tehetek semmit,
csak eltemetlek szívembe,
hol csak, porosodsz,
a többi idegennel karöltve.
De még szívemben őrzöm, gyönyörű mosolyod,
Mit akkor láttam, ha felém fordítottad arcod
Ma már nem kémlelhetem csillogó szemedet,
Talán csak akkor, ha könnyeim közt, felnézek.
Szeretném folytatni, minek már régen vége.
Tudom, sokat kérek, mégis,
reménység költözött szívembe.
De mégse felejts el.
Csak emlékezz.
Mennyire boldog voltál,
Mikor az éjszaka közepén átkaroltál.
